„jöjjön el a te országod, legyen meg a te akartod, amint a mennyben, úgy a földön is.”

Mt 6,10.

Kedves Testvérek! Nincs még egy ilyen ige, ami ennyiszer hangozna el az istentiszteleteinken, alkalmainkon vagy a mindennapi életünkben. A Miatyánk egyszerre imádság, de egyszerre Isten igéje is. Jézus ezzel az imádsággal ugyanis tanítani akar minket. Nem csak az imádságra tanít, hanem a hozzáállásunkra is példát mutat. Így közeledj Istenhez, mondja ő.

Jézus imádsága ez, vagy ahogy nevezni szoktuk, az Úri ima. Azért hangzott el, mert Jézus pontosan tudta, hogy nehéz imádkozni, nehéz megfogalmazni gondolatainkat, fájdalmainkat, vágyainkat az Istennek. Ráadásul általában fogalmunk sincs arról, hogy is kezdjük el. Jézus ebben is segítségünkre van. Arra tanít, hogy az imádságunkat magasztalással kezdjük. És amint a magasztalás lezárul, jöhetnek a kéréseink.

Jézus azonban ezen a ponton nem azt mondja, hogy Uram, tudod, mire vágyunk, hát kérünk, add meg nekünk. Nem, sőt épp ellenkezőleg: megmutatja számunkra, hogy a vágyainknak Isten akaratából kell fakadniuk. Mert az imádságunkban pont az a lényeg, hogy Istenre figyeljünk. A hit ugyanis nem egy iskola, ahol a diákok megtanulják a tételeket akár egyetértenek velük, akár nem. Az iskolában lerakjuk a vizsgát, aztán mindenki úgy tehet, ahogy akar. Nem, itt a tanulás élethosszig tart, és a tananyag nem valamiféle távoli dolog. Isten iskolájában minden tétel az életünkről kell, hogy szóljon. A hit nem munkahely, ahol sokszor azt is megtesszük, amit amúgy nem tennénk. A hit nem házasság, Istennek nem mondunk szép szavakat csupán azért, hogy jobb kedve legyen.

 „… jöjjön el a te országod, legyen meg a te akartod, amint a mennyben, úgy a földön is.” ezek olyan dolgok, amiket az embernek akarnia kell. Belülről kell fakadnia. Teljes erőnkkel azon kell lennünk, hogy Isten akarata megvalósuljon az életünkben. Erre kell vágyakoznunk, Jézus erre tanít bennünket.

Nem kevesebbet vár el tőlünk, mint azt, hogy vágyakozzunk Istenre. Értitek ennek a lehetetlenségét? Nem azt mondja Jézus, hogy imádkozzatok, ahogy épp jólesik. Jézus elvárja tőlünk, hogy azt mondjuk neki, ami a miénk, amit komolyan is gondolunk, eközben pedig arra tanít, hogy azt vegyük komolyan, amit ő mond. Jézus egyenesen azt mondja, hogy így imádkozz. Azt mondja, hogy ezzel érts egyet, tedd a magadévá, mintha mindig is a tied lett volna. Jézus nem kevesebbet kér, mint a legtöbbet, amit az ember tehet. És Jézus ebben kérlelhetetlen, nincs más módja Isten tiszteletének. Ő maga mondta, hogy az ő nevében imádkozhatunk Istenhez. Ha imádkozni akarunk, akkor csak így lehet. Jézus azt várja tőled, hogy add át magad teljesen neki. Teljes szíveddel arra vágyakozz, hogy Isten akarata valósuljon meg az életedben.

Jézus arra bíztat, hogy felejtsd el a magad emberi céljait, felejtsd el mindazt, ami fontos a számodra, és koncentrálj Istenre. Hangolódj rá, és a céljaid legyenek az ő céljai.

 „… jöjjön el a te országod, legyen meg a te akartod…”

Magyarán történjen minden az Isten akarata szerint. Ha együtt látjuk mindezt az előtte álló szavakkal: „jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod… ez a két dolog egy és ugyanaz. Mert mi is az Isten országa? Isten erőtere, az ő akaratának megvalósulása. Isten országában minden az ő akarata szerint történik. Isten országában nincs bűn, nincs elpártolás, nincs hitetlenség.  És Jézus arra tanít bennünket, hogy erre az országra vágyakozzunk. Ez legyen a csodaország, ahová Alíz el akar jutni. Mindkét kérés erről szól. Sőt, még a folytatás is ugyanezt jelenti: „amint a mennyben, úgy a földön is…” Mintha egyik magyarázná a másikat. Háromszor elismétli ugyanazt, de mindig másképp.

Mint az istentiszteletünk első felében: háromszor énekeltük el ugyanazt az éneket, csak más szöveggel. Vagy képzeljük el, hogy éppen utazunk. Eltévedünk, és egy helyi lakost, egy idős, jól öltözött urat meglátunk az utcán. Megállítjuk, és segítséget kérünk tőle: legyen szíves, magyarázza már el nekünk, hogy merre menjünk. Majd jön a válasz: „Először is haladjanak tovább ezen az úton, majd aztán kövessék a főutat tovább, végül pedig egyenesen az út végén megtalálják, amit keresnek.” Nem lett volna egyszerűbb, ha csak annyi mond, hogy menjenek egyenesen? Ehhez hasonlít a Miatyánk is. Háromszor egymás után ugyanaz.

Szokták mondani, hogy minden egyes ige fontos a Szentírásban, de azok a dolgok, amik többször szerepelnek, sokszorosan fontosak. Hát akkor ez a dolog, amit Jézus egyetlen mondatban háromszor is elismétel, biztos hogy a legfontosabb dolog mindközül. Legalábbis benne van a top háromban.

Jézus kiemeli ezt a kérést, mintha háromszor olyan fontos lenne a többinél az, hogy Isten akarata szerint történjenek a dolgok. Arra tanít minket, hogy erre vágyakozzunk, hogy mindent ennek vessünk alá. De mi is ez a dolog valójában, mit jelent az, hogy Isten akarata? És hogyan történik meg az életünkben?

Szoktuk mondani, ha valami rossz dolog történik velünk, hogy ez biztosan Isten akarata volt. Sőt sokszor ezzel nyugtatjuk magunkat, hogy hát ez biztosan Isten akarta így? Hát nem tudom, ki milyen Istenben hisz, de én biztos vagyok benne, hogy direkt Isten nem akarná, hogy eltörjem a kezem a csúszós járdán, és abban is biztos vagyok, hogy Isten nem akarná, hogy éhezzen bárki is a földön, elvégre ő nem így alkotott meg minket. Isten akarata nem így működik. Persze, ha valami rossz dolog történik, igenis megnyugodhatunk Istenben, mert bármi is történjék, ő mindig velünk marad. Bármi is történjen velünk, az üdvösségünket semmi sem veheti el, őtőle senki sem szakíthat el.

Jézus pedig arra tanít minket, hogy imádságunkban ezt kérjük. De nem azért, hogy mentegessük magunkat, hanem azért, mert tudhatjuk, hogy Isten akarata az üdvösségünkre dolgozik. Gondoljunk bele: ónos eső esik, és mi kimegyünk az utcára. A csúszós járdán dobunk egy hátasd, és eltörjük a kezünket. Nem mondhatjuk azt, hogy azért csúsztunk el a jégen, mert Isten akarta így. Isten adott látásd, józan észt, és ráadásul az időjárás jelentésben is jó előre tudhatjuk, ha ónos eső várható. Azért csúsztunk el, mert nem figyeltünk oda eléggé, és mert valaki elfelejtette lesózni a háza előtti járdát.

Vegyünk egy másik példát. A világ közel fele éhezik. Ezt sem foghatjuk Istenre. Azért történik mindez, mert a gazdagok kizsákmányolják a szegényeket. Isten ugyanis ad elegendő élelmet az egész világ számára, sőt technológiát és okos embereket, akik képesek lennének megszüntetni az éhezést a földön. Sőt, vannak olyan mérhetetlenül gazdagok, akiknek a vagyona az egész világon megszüntethetné a nélkülözést. De az ember kapzsi, ezért rosszul dönt. Ezért éheznek annyian.

Isten adott tudományos felfedezéseket, okos embereket, akik képesek előre látni. Ad erőforrásokat, amit a használatunkra bíz. Az ember felelőssége, hogy ezekkel a dolgokkal hogyan bánik.

Meg kell értenünk még valamit. Be kell látnunk, hogy nem értjük Istent, mert Isten akarata nem valamiféle vásári portéka. Nem lehet kilóra venni a piacon. Nem mondhatjuk csak úgy rá a dolgokra, hogy hát ez biztos Isten akarta így. Isten akarata nem olyan dolog, amit megérhetnénk, őt sosem érthetjük meg igazán. Nem értjük, mi miért történik körülöttünk, és a legtöbbször csak tapogatózunk. Istennek ezer és ezer titka van, amit nem oszt meg velünk.

Nem értjük azt sem, hogy Isten Fia miért áldozta fel önmagát. Megtehette volna, hogy magunkra hagy minket, hogy a saját bűneinkben vesszünk el. Nem értjük, hogy Isten miért szerette az embert annak ellenére, hogy annyiszor fellázadt ellene. És mi is folyamatosan lázadozunk ellene. Isten mégis kitart, mindennek ellenére, és küzd értünk, küzd a lelkünkért. Mi sem bizonyíthatná ezt jobban annál, hogy most is szól hozzánk igéje és Szentlelke?

Be kell látnunk ezért, hogy Isten szeretete sokkal bonyolultabb annál, hogy megértsük. Mert a jégen azért csúszunk el, mert valaki nem végezte jól a munkáját. De Isten mégis képes mindezt felhasználni. És igen, ez is az ő akaratához tartozik. Nem ő idézte elő, mégis felhasználja. Lehet, hogy a kórházban találkozunk majd valakivel, akinek szüksége lesz ránk. És ugyanígy, az éhezés a társadalom hibája, Isten mégis felhasználja. Keresztyén szolgálatok az ételosztáson keresztül sokszor meg tudnak szólítani nélkülözőket, hogy megtérjenek. Egy falat kenyér, egy elmondott igevers. Bár az éhezést nem Isten idézte elő, mégis képes rajtunk keresztül felhasználni, hogy minél több lelket megmentsünk az üdvösségre.

Száz százalékig biztosak lehetünk abban, hogy Isten első számú akarata az, hogy üdvösségre jussunk. Ő arra teremtett minket, hogy vele legyünk kapcsolatban. Ez az ő akarata. Hogy szeretetkapcsolatban maradjon Isten és ember, halál előtt és halál után. Ezért ő mindent odaadott, és mindmáig mindent megtesz értünk. Amikor a Miatyánk szavait mondjuk, ez az a dolog, amire gondolnunk lehet: Isten akarata az, hogy minden ember boldog legyen Istennel. Ezen kívül pedig minden más csak másodlagos.

Jézus arra tanít tehát bennünket a Miatyánk szavaival, hogy értékeljük át a dolgokat.

Változtassuk meg a fontossági sorrendet. Mert történnek velünk dolgok, örömök és nehézségek is. Történnek olykor balesetek, katasztrófák, elvesztünk számunkra fontos embereket, de a felelősségünket nem foghatjuk rá Istenre. Van úgy, hogy hibázunk, és van úgy, hogy más hibája miatt kerülünk nehéz helyzetbe. De mindezek között biztosak lehetünk benne, hogy Istentől semmi sem választhat el minket, és ez a legfontosabb.

Az Úr neve legyen áldott örökkön örökké. Ámen.

KTGy, 2022.01.09.

Írj nekünk! Messengerben, vagy emailen: tapolcairef@gmail.com.