A keresztyénséget a kezdetektől fogva sok támadás éri. Minket, ma élő magyar reformátusokat támad a világ? Vajon milyen lehet így élni?

Amikor a különbség egyház és világ között annyira nagy, hogy már fájdalmas. Már elviselhetetlen. Amikor a kontraszt egyik és másik között zavaró. Ma nagyon divatos szavunk az elfogadás. Légy elfogadó. Légy kedves. Ne állj se jobbra, se balra mert akkor a másikkal szemben kirekesztő vagy. De mi van akkor, ha az oldal választás elkerülhetetlen. Mert valljuk be, a mi esetünkben az. Mert a hallgatás a mi esetünkben elfogadást jelent. Ha valaki tehetné a jót, de nem teszi bűne az annak. Ha nem mondom ki, hogy valami rossz, akkor magam is a bűn mellé állok és teszem le a voksom. De ha véleményt formálok, ha valamit jónak vagy rossznak ítélek, rengeteg támadás ér.

Pál kicsit sem kedves hangnemben ír a korinthusi gyülekezetnek. Úgy dicsér, hogy az fáj. Mi ostobák vagyunk Krisztusért, ti pedig okosak, mi erőtlenek, ti erősek, ti megbecsültek, mi pedig megvetettek. (1Kor 4,10)

Különbség. Van-e, létezik-e különbség hívő és hitetlen között? Ha elmondom valakinek, hogy református vagyok, jelent-e az számára valamit? Félek tőle, hogy nem. Félek tőle, hogy mint só és világosság nem töltjük be a szerepünket. Sem a gyülekezeten kívül, sem a gyülekezeten belül. Mert milyen hatása van az életünkre, annak, hogy reformátusok vagyunk?

Azt szólja a száj, amellyel telve van a szív, de ha nincs benne Krisztus, akkor miért akarna róla beszélni. Ha pedig nem akarok róla beszélni, neki engedelmeskedni, a kapott örömhírt tovább adni, akkor hol a hitem?

Vannak ma Magyarországon olyan emberek, akiket bántanak a hitük miatt, és nem fogynak, hanem növekednek. Mondhatjuk, hogy nem jó, amit csinálnak, nem helyes, amiben hisznek, mégis jelentősége van annak, hogy hova tartoznak. Mi a mi jelentőségünk reformátusként? Mi az én jelentőségem? Hm. Mint ember nekem kell ezt kiharcolnom, hogy ott, ahol élek, megbecsült és megvetett, de a keresztyén névre méltó legyek. De én többet is akarok. Egy olyan gyülekezethez, egy olyan egyházhoz akarok tartozni, amely példaértékű hitét és odaszánását tekintve. Ahol a különbségek jól látszanak, jól érzékelhetőek.

Igen, a világ szemében megvetett gyülekezetet akarok. Ahol a rosszat elítélik. A beteget meggyógyítják és az ütést szeretettel viszonozzák.

Különbséget akarok!

KA

Írj nekünk! Messengerben, vagy emailen: tapolcairef@gmail.com.