2. Vezesd megtérésre!

Pap tanfolyam, 2. rész, alapok

Nem katolizálunk és nem is szentelünk fel egyházi szolgálatra. Próbáljuk komolyan venni azt, hogy a református hitben minden egyes hívő ember pap. Ez az egyetemes papság intézménye. Hogy megértsd, ajánljuk cikkünket: Pap vagy! Te is pap vagy!

A hit cselekvés nélkül haldoklik

Ha ezt olvasod, valószínűleg te már Istenhez tartozol. Keresztyénként élsz már egy ideje, de talán rájöttél arra, hogy nem elég „csak úgy élni” hívőként. Egy érzés motoszkál benned, hogy „ennél azért tehetnék többet”. Tudom jól, bennem is ez volt évekig. Megtértem, tanultam, tanultam és tanultam, de semmi feladat, semmi útmutatás Istentől, hogy most mit is kellene csinálnom. Vártam nagy revelációt, mennyei jelenést: „Tamás, te azért vagy itt a földön, hogy…” de nem jött ilyen.

Teltek a hetek és hónapok, próbáltam erkölcsösen élni, szorgalmasan tanulni. Egyszer-egyszer tettem jót, próbáltam figyelni rá, hogy senki se vegye észre. De ennyi.

Idővel azon kaptam magam, hogy a Biblia olvasása nyűg. Olvasom, értem és mégsem mond semmit. Aztán valahogyan a kezembe került egy kék Gedeon Biblia, aminek az elején van egy rövid kis ige-mutató. Szomorú vagy, olvasd ezt és ezt; tehetetlennek érzed magad, olvasd itt az igét. Rövid idő múlva pedig megértettem. Isten utat mutat. Nem kell hozzá megjelennie, nem kell nagy fényesség és hatalmas szélvihar ahhoz, hogy útbaigazítson.

Benne van minden a Bibliában, csak észre kell venni. Olyan részeket kezdtem olvasni, amiket addig elhanyagoltam, mert például az Ószövetséget nagyon szeretem és őszintén megvallva az evangéliumokkal az utóbbi években keveset foglalkoztam. Pál apostol szinte teljesen kimaradt. Így hát belekezdtem az Újszövetségbe és minden megváltozott. Ahogy olvastam sorban a könyveket, lassan leesett a dolog. Isten akarata gyakorlatilag összefoglalható egyetlen szóban:

Lélekmentés

Arra kérlek mindenekelőtt, hogy tartsatok könyörgéseket, imádságokat, esedezéseket és hálaadásokat minden emberért, a királyokért és minden feljebbvalóért, hogy nyugodt és csendes életet élhessünk teljes istenfélelemben és tisztességben. Ez jó és kedves a mi üdvözítő Istenünk színe előtt, aki azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön, és eljusson az igazság megismerésére.

1Tim 2, 1-4

Pál többek között így fogalmazza meg a lélekmentést. Isten akarata, hogy minden ember üdvözüljön, magyarán minden embernek legyen lehetősége arra, hogy eljuthasson hozzá. Mindenhol legyen ott a kis elsősegélydoboz, ha szükség van rá.

Isten előkészítette számunkra a terepet. Adott igét, törvényeket, elküldte a Fiát, példákat is adott, így tehát minden adott arra, hogy az ismerőseink, szeretteink eljussanak Istenhez.

Ha végiggondolod, a hozzád közel állóknak is megvan a lehetőségük arra, hogy megtalálják Istent.

  • Van legalább egy hívő ember a közelükben: TE.
  • A Biblia elérhető, közérthető mai nyelven. Hozzá megannyi magyarázat, segítség, akár itt honlapunkon is.
  • Jézus áldozata rájuk is érvényes lehet, ha megismerik és elfogadják. (Lásd ehhez: Rm 10,9)
  • Isten ereje és Szentlelke garantált, ha kérik. Erre ígéretünk van. (Lásd ehhez: Lk 11,13)

A hogyanról.

Használati utasításunk a Biblia. Minden szükséges útmutatást megtalálunk benne. Keressünk hát válaszokat a kérdésekre…

Kiknek és hogyan szól a megtérés üzenete?

Isten országának hirdetése történhet nagy távlatokban. Ez az egyházunk együttes feladata. Hirdetni a szószékről, tévében, interneten, amennyi csatornán csak lehet és amennyi a csövön kifér. Ez nem személyre szóló üzenet, hanem egy általános, hirdetett igazság. Arra elegendő, hogy felhívjuk egy-egy ember figyelmét a sok száz közül, akik viszont nem hallják meg. Jézus példázata a Magvetőről pontosan erről szól. (Többek között: Mt 13,18-23). Ez a feladat ránk is vonatkozhat, ha szeretnénk. Oszthatunk szórólapokat, megoszthatunk bejegyzéseket a közösségi médiában, elküldhetünk egy-egy cikket ismerőseinknek. Mi is részt vehetünk benne. Ha belegondolsz, ez a honlap is ezért jött létre. Ez a dolog mégis az egyház missziója. Persze ehhez a tömeg-evangelizáláshoz szükségesek olyanok (pl. TE), akik az így kialakult hit-kezdeményeket vezetik és segítik tovább a hit útján.

Ekkor így szólt [Jézus] tanítványaihoz: Az aratnivaló sok, de a munkás kevés: kérjétek tehát az aratás Urát, hogy küldjön munkásokat az aratásába.

Mt 9,37-38

Minél többen vagyunk Isten papjai, annál több emberhez eljuthat a hívás. Máris tudsz tenni valamit ennek érdekében! Juttasd el egy ismerősödhöz a „Pap tanfolyamot”! Olyan embert keress, aki bár hisz Istenben, de szívesen tenne többet az ő szolgálatában. Mondd el neki, hogy te már olvasod. Mondd el neki a tapasztalataidat, hogy ő is kedvet kapjon! (Kattints a képre és a felugró ablakot oszd meg vele!)

A megtérés üzenete minden esetben személyre szóló. A megváltás is mindenkinek mást jelent. Gondolj bele, téged hogyan szólított meg Isten? Vajon másokat is ugyanígy szólít meg? Aligha. Mások vagyunk, más életet élünk, Isten mégis annyiféle embert képes magához vonzani. Ezért elengedhetetlen a személyes jelenlét. Isten papjait küldi, hogy képviseljék őt és igéjének üzenetét a hitetlenek előtt.

Mi, hívők (papok), mit tehetünk?

Isten fel akarja használni a tőle kapott tehetségünket, a küldetést ránk szabja. Ad dolgokat, például beszédkészséget és ad ismerősöket is hozzá. Kaptunk tőle mennyei látásmódot és sorolhatnánk.

Mégsem mondhatod valakinek néhány perc ismertség után, hogy térjen meg. Mindig csak annyit léphetünk előre másokkal, amekkorát ők lépni tudnak. Igen ám, de ha túl nagyot lépsz, a másik lemarad, vagy akár fel is adja. Vegyünk egy példát. Valakinek az utcán odaszólsz, hogy „Isten szeret téged!”. Ő meg azt mondja erre, hogy „Örülök neki!”. Három szót mondtál. Ebből a háromból egyet ismert. Tudja mit jelent az, hogy „téged”, mert önmagát ismeri. De fogalma sincs arról, hogy Isten kicsoda. Számára ő megfoghatatlan. Aki nem olvassa a Bibliát, akinek nincsenek keresztyén szülei vagy ismerősei, azoknak fogalmuk sincs arról, hogy mit is jelent az a szó, hogy Isten. Azt a szót pedig valószínűleg egyáltalán nem érti, hogy „szeret”. Általában ezt a szerelemmel azonosítjuk, vagy az emberi szeretettel. Eszébe jutnak esetleg amerikai szappanoperák, vagy ilyesmi. Az, hogy Isten feltétel nélkül és igazán szeret, az ember képtelen felfogni.

Honnan tudhatná bárki is, hogy a másik embernek mennyi a tűrőképessége? Fogalmad sincs annak az embernek az életéről, akit nem ismersz. Így elég nehéz a segítségnyújtás. Nem tudod, ő honnan indul a keresésben. Nem tudhatod, milyen kérdések foglalkoztatják őt és azt sem, hogy ő milyennek képzeli el Istent. Szükség van tehát kellő tájékozottságra és persze bizalomra.

Van egy távoli ismerősöd. Évente egy-két alkalommal találkozol vele. Tudsz róla dolgokat, de valószínűleg eléggé felszínesen. Nem lehet csak úgy „lenyomni a torkán az evangéliumot”, hogy fogalmad sincs az életéről. Lehet, hogy ő megfelelési kényszerrel küzd, számára Isten a szabadságban mutatja meg magát. Az is lehet, hogy ő felelőtlen életet él, számára Isten a feladattal és a felelősséggel mutatja meg magát. Onnan tudhatod, ha megismered, ha meghallgatod őt, ha odafigyelsz rá.

Jézus sosem ad konkrét útmutatást arra, hogy kihez menjünk. „Tegyetek tanítványokká minden népeket…” szól Jézus parancsa. Ez így akárkire vonatkozhat. Azokra az emberekre is, akik hozzád közel állnak. Mindenki felé nyitottnak kell lenned, bárki lehet potenciális megtérő. Ellenben a legerényesebb ember is lehet kemény dió.

Az első és legfontosabb kérdés, hogyan lehet a sikeres a próbálkozásunk? Mi módon kezdhetünk úgy bele egy ember Istenhez vezetésébe, hogy legyen esélyünk is a sikerre? A válasz: úgy, ha a közvetlen szeretteinkkel próbálkozunk. Azoknál, akikkel nap mint nap találkozunk.

Kegyelem kicsit másképp

Tudjuk jól, hisz hallottuk, olvastuk már sokszor: Jézus kereszthalált halt bűneinkért, feltámadt üdvösségünkért. Azonban könnyen elsiklunk Jézus tetteinek egy apró, annál lényegesebb momentuma mellett. Jézus az Atya akaratát követte.

A kegyelem Istentől indult. Ha belegondolunk, a kegyelem egyfajta „utat” járt be a történelem során: az Atya szeretett minket, ezért megkegyelmezett nekünk. Jézus volt a kegyelem egyetlen és végleges eszköze. A Szentlélek azért adatott, hogy a kegyelmi ajándékokkal az emberek között munkálkodjon, hogy minél több lelket megmentsen az üdvösségre. Az Atya, majd a Fiú és a Szentlélek is részt vesz abban a munkában, hogy minden emberhez eljuthasson a kegyelem. Isten teljes lényével azon munkálkodik, hogy minél többen megtalálják a kegyelemhez vezető utat.

Nem tehetjük meg, hogy valakitől megvonjuk ezt. Egyfelől azért, mert nem a miénk, nem birtokoljuk. Mi is ingyen, feltétel nélkül kaptuk. Mi sem állíthatunk elé akadályokat. Másfelől Isten sosem ad semmit cél nélkül. A kegyelmet azért árasztotta ki ránk, hogy aztán rajtunk keresztül másokat is megtalálhasson. Mindenkinek legyen lehetősége megragadni ezt.

Hogyan vonjuk meg a kegyelmet másoktól? Úgy, ha annyiban hagyjuk. Ha belenyugszunk, ha alkalmatlannak tartjuk magunkat és ezért nem lépünk. Vagy még rosszabb: őket tartjuk rá alkalmatlannak, méltatlannak. Ha nem teszünk semmit, azzal megvonjuk a kegyelmet azoktól, akiket a leginkább szeretünk, miközben Isten számukra is meg akarja adni a lehetőséget. Ha nem szólunk, ha meg sem próbáljuk, bűnössé válunk.

Türelem és kitartás kell a szeretteink vezetéséhez

Azt gondolnánk, hogy ez eleve veszett ügy. Túl jól ismernek. Túl sok vitánk volt már velük. Túl sokszor próbálkoztunk. Nem sikerült, így hát már meg sem próbáljuk. Minek emlegessem, ha mindig falakba ütközök: így pedig már meg is gátoltuk őket abban, hogy jól döntsenek.

Bármilyen különös is legyen, a hozzánk közel állók számítanak arra, hogy próbálkozzunk. Ilyenkor szoktuk feladni.

Ha belegondolunk, tele vagyunk ilyen ismerősökkel, akik felé már elfogyott a türelmünk. A makacs testvérünknél, aki már meg sem hallgat. Talán egyszer túl erőszakosak voltunk, vagy nem értettük meg őt. Hibáztunk, vagy csak túl sokszor próbálkoztunk egymás után. Eltelik az idő, újra megpróbálni pedig egyre nehezebb. Újra odamenni, újra megpróbálni, talán kicsit másképp. Régi barátnál, aki bár odafigyel ránk, de amint a hitről kezdünk beszélni, rögtön elutasítja: „már megint kezded?” Az apósunknál, aki nem vesz komolyan; a kollégánknál, aki irigyel; a szomszédnál, aki állandóan pletykál rólunk; a gyerekünknél, aki „jajj anya, hagyj már”. Sok-sok sikertelen próbálkozás.

Isten igéje egyetlen egyszer sem ír olyasmit, hogy minél többen térnek meg a szavadra, annál jobb keresztyén leszel. Arról viszont számos igét olvasunk, hogy nem adhatjuk fel. Ez nem csupán biztatás, ez kifejezett parancsa Istennek. Próbálkozni kell megállás nélkül, hogy a szeretteink megtérhessenek.

Gondoljunk a reklámokra: amikor először halljuk, csak csóváljuk a fejünket. Halljuk kétszer, háromszor, tízszer, százszor, és már indulunk is a boltba.

Isten igéje is erre bátorít: csak mondani és mondani. Ha nem sikerül, próbáljuk kicsit másképp. Keressük az okokat, hogy miért nem vevők rá. Hallgassunk Istenre, aki parancsolt. Kik vagyunk mi, hogy ellenálljunk akaratának?

Menjetek el, és hirdessétek: elközelített a mennyek országa!

Mt 10,7

Menj oda néped fogságban élő fiaihoz, szólj hozzájuk, és mondd nekik: Így szól az én Uram, az Úr!… – akár hallgatnak rá, akár nem törődnek vele.

Ez 3,11

Az Úr azonban ezt mondta nekem: Ne mondd, hogy fiatal vagy, hanem menj, ahova csak küldelek, és hirdesd, amit csak parancsolok!

Jer 1,7

hirdesd az igét, állj elő vele, akár alkalmas, akár alkalmatlan az idő, feddj, ints, biztass teljes türelemmel és tanítással.

2Tim 4,2

A jó földbe esett mag: ezek pedig azok, akik igaz és jó szívvel hallgatják az igét, meg is tartják, és termést hoznak állhatatossággal.

Lk 8,10

és mindenki gyűlöl majd titeket az én nevemért, de aki mindvégig kitart, az üdvözül.

Mt 10,22

Nem meggyőzni, hanem vezetni

Nem kell meggyőznünk senkit, ez a feladat nem erről szól. A meggyőzés a porszívó ügynökök feladata. Mi vezetünk. Lépésről lépésre, sok-sok példaadással és próbálkozással. Meg kell értenünk azokat, akiket vezetni szeretnénk. Meg kell hallgatnunk, meg kell ismernünk őket. Szóba kell hozni a hit kérdéseit, hogy elmondhassák: ők mit gondolnak róla. Erre is igaz a mondás: „Kétszer hallgass, mielőtt beszélnél.” Talán meglepő lehet, de a legtöbb szerettünk kicsit várja is, hogy elmondhassa nekünk véleményét. (Vannak, akik rögtön be is akarnának olvasni nekünk.) Talán ezek a szavak először bántóak ránk nézve, rosszul esnek nekünk. Meg kell értenünk, hogy ezek a vélemények nem feltétlen ellenünk szólnak. Sok a félreértés, a félinformáció a hittel kapcsolatban. Látnak valamit, de fogalmuk sincs arról, mit miért teszünk.

Rá fogunk jönni, ha többször nekifutottunk, hogy az ilyen beszélgetések a leghasznosabbak. Hosszú hallgatással és odafigyeléssel, míg megértjük szeretteink nehézségeit. Azt, hogy ők mivel küzdenek. Ekkor jöhet el a mi időnk, hogy Isten útját felmutassuk, a nekik megfelelő módon. Ha megértettük a félreértéseiket, a kétségeiket, jó esélyünk van arra is, hogy formáljuk őket.

A feladatunk, hogy így a szeretteink rajtunk keresztül Istent ismerhessék meg. Az ő erejét és hatalmát tapasztalják meg szavainkon és tetteinken át. Ők maguk is megértsék, mi miért vagyunk keresztyének. Higyjük el: meg fogjuk lepni őket. Eddig csak a torkukon akartuk lenyomni a hitet, most viszont meg is érthetik, hogy mi miért járunk templomba. Erre is vonatkoznak Pál szavai: Krisztus képére kell formálódnunk, hogy rajtunk keresztül megismerhessék szeretteink Istent. (2Kor 3,18; Gal 4,19)

Sem nem szükséges, sem nem célravezető, ha meggyőzni próbálunk másokat. Nem túl sikeres próbálkozás az sem, ha számunkra idegeneket próbálunk megtéríteni egy-egy igével, idézettel, gondolattal. Még ha sikerülne is, csupán felületes eredményt érnénk el. Talán nagyobb kárt okozunk, minthogy használnánk vele. Ha ugyanis nem tudunk gondoskodni az ő hitbeli fejlődésükről is, akkor a friss hajtásokat a tövisek rögtön megfojtanák.

A hit befogadásához ugyanis hosszú idő kell. Attól még, hogy valaki tudja Jézus nevét, sőt még ha azt is mondja róla, hogy Megváltónak tekinti, ez nem feltétlen jelent igaz hitet. Nem attól lesz valaki hívő ember, hogy elmondja a hiszekegyet. Ezért rendkívül fontos, hogy alaposak és körültekintőek legyünk. Sok türelem és idő kell hozzá.

Isten megismerése nem sokban különbözik attól, ahogy más embereket ismerünk meg. Mitől függ ugyanis, hogy valakit mennyire ismerünk? Attól, hogy hány órát töltünk el vele és hogy milyen mélységben. Akik hozzánk igazán közel állnak, azok nélkül már el sem tudjuk képzelni az életünket. Ellenben akiket kedvelünk, akik annyira nem állnak hozzánk közel… velük más a helyzet. Jó velük lenni, de nem feltétlen hiányoznak, ha nincsenek mellettünk. Ha Isten is csak egy ilyen kedves ismerős, az még több kárt okozhat, mintsem használna. Aki nem vágyakozik minden idejében Istennel lenni, annak a hite még erőtlen. Aki nem ismeri Istent eléggé, az könnyen bedől a Sátánnak.

…a Sátán is a világosság angyalának adja ki magát.

2Kor 11,14b

Aki nincs velem, az ellenem van, és aki nem velem gyűjt, az tékozol. Amikor a tisztátalan lélek kimegy az emberből, víz nélküli helyeken bolyong nyugalmat keresve, és ha nem talál, akkor így szól: Visszatérek házamba, ahonnan kijöttem. És amikor odaér, kisöpörve és felékesítve találja. Akkor elmegy, vesz maga mellé még másik hét, magánál is gonoszabb lelket, bemennek és ott laknak; és végül ennek az embernek az állapota rosszabb lesz, mint azelőtt volt.

Lk 11,23-26

Ezért, még ha valakit meg is győzünk, nem hagyhatjuk magára. Segítenünk kell a számára, hogy elmélyülhessen. Tanácsokat kell neki adnunk, hogyan olvassa a Szentírást, hogyan imádkozzon, hogyan élje meg a hitét. Ha ezt elmulasztjuk megtenni, könnyen lehet, hogy a Sátán idővel visszaköltözik.

Mit jelent ez a fajta hitbeli vezetés? Erről lesz szó a következő (3.) részben. (Kattints a képre!)

Ne felejtsd el továbbadni a lehetőséget másoknak is! Mondd el nekik, hogy „Pap vagy te is!”. Ajánld nekik tanfolyamunkat. Ingyenes és az is marad! Köszönjük előre is, hogy hozzájárulsz szolgálatunk sikeréhez! A paptanfolyam ekönyv (nyomtatható pdf) formátumban is letölthető itt.

Ha beszélnél róla, keress fel minket! A címünk 8300 Tapolca, Darányi u. 2. Írhatsz a messengerben, vagy elérsz minket e-mailen is.

Kádár Tamás György

Related Posts