6. Használd Isten ajándékait!

Pap tanfolyam, 6. rész.

Nem katolizálunk és nem is szentelünk fel egyházi szolgálatra. Próbáljuk komolyan venni azt, hogy a református hitben minden egyes hívő ember pap. Ez az egyetemes papság intézménye. Hogy megértsd, ajánljuk cikkünket: Pap vagy! Te is pap vagy!

Az előző rész tartalmából…

Az előző részben arra a kérdésre kerestünk válaszokat, hogyan találhatjuk meg keresztyén életünk célját. Megfogalmaztuk, mit jelent az adottság, hogy Isten mindig céllal adja a talentumokat. Megfogalmaztuk, hogy a talentumok felfedezése az életünkben általában hosszú út és sok kísérletezés eredménye. Végül megértettük, hogy Isten áldása leginkább talentumaink használatában mutatkozik meg.

Ebben a részben arra keressük a válaszokat, hogyan tudjuk felhasználni a felismert/magunkban tudatosított talentumainkat.

Hasznos vagy-e Istennek?

Mi különbözteti meg az önmagáért való életet az Istennek szentelt élettől? Egyetlen dolog: Isten akarata. Ez a kritérium, az egyetlen szempont. Száz és száz különböző igét olvasunk a Szentírásban arról, hogy Isten mire hívta el az övéit. Olvasunk királyokról, anyákról, pásztorokról, papokról, prófétákról, de minden egyes bibliai személynél egyetlen egy dolog számított Isten szemében: az ő akaratát követték-e, vagy sem. Erre a dologra pedig számos különböző megfogalmazást olvasunk:

Azt tette, amit helyesnek lát az Úr.

1Kir 15,5; 15,11; 22,43; 2Kir 12,3; 14,3; 15,3 stb…

Saját szívük látomását hirdetik, nem azt, amit az Úr adott.

Jer 23,16

Hiábavalóságot láttak és hazug jóslatot, amikor azt mondogatták, hogy „így szól az Úr”, pedig az Úr nem is küldte őket; és még azt várják, hogy a szavukat beteljesítse!

Ez 13,6

Nem korlátoz le minket túlzottan? Nem, Isten akarata ugyanis kellően általános, hogy sok minden beleférjen. Ahány ember él a földön, annyiféleképpen élhet Isten akarata szerint. Elvégre így lett kitalálva. Isten akarata azonban kellően határozott is. Pontosan meg van szabva, mi az a határ, amit már nem léphetünk át. Számos támpont és segítség olvasható az Igében ehhez. A Szentírás tehát egyszerre biztosít elegendő tudást számunkra Isten akaratának követéséhez, de egyszerre hagy elegendő szabad kezet is ahhoz, hogy megtaláljuk Benne életünk célját.

A félreértések, nehézségek ott kezdődnek, amikor valaki túlhangsúlyozza a törvényeket, vagy épp ellenkezőleg, túl lazán kezeli azokat. Ha valaki túl óvatos, az nem mer kísérletezgetni, nem mer megkérdőjelezni dolgokat. Óvatossága gyakran ragadós: másokat is elbizonytalanít. Vannak ezzel szemben olyan keresztyének, akik túl szabadon, már-már szabadosan értelmezik az írást. Egy parancs kimarad, egy tanítás elvész. Ha valaki túl szigorúan, vagy túl szabadon értelmezi a szabályokat, tudtán kívül a Sátán keze alá dolgozik.

Isten akaratát követni emberileg lehetetlen vállalkozás. Először is azért, mert fogalmunk sem lenne róla, mi az akarata, ha Isten nem jelentette volna ki ezt nekünk. Már maga a Biblia létezése is kegyelem: Isten megismerhetővé tette számunkra önmagát.

Nincs továbbá semmiféle cselekvési terv, sem örök érvényű megoldás arra, hogy valaki végig a helyes úton haladjon. A Szentírás elegendő volna erre, ha képesek lennénk azt megtartani. Ez azonban lehetetlen, mert a Biblia olyan bőséges kincstár, amit az ember képtelen teljes egészében elraktározni. Olyan ez, mint a nyelvtudás: mindig naprakészen kell tartani. Mindig van egy új ige, amire eddig fel sem figyeltünk. Mindig van egy újfajta értelmezés, amire eddig nem is gondoltunk. Folyamatos újragondolásra van szükség, mindig reformálni kell látásmódunkat, gyakorlatunkat. Ehhez határozott döntésre van szükség, hogy mindig készen álljunk a változásra. Nem véletlenül mondta Jézus, hogy…

… aki mindvégig kitart, az üdvözül.

Mt 24,13

Elásni a talentumot

A Szentlélek ereje azoké lehet, akik Istennel folyamatos kapcsolatban vannak. Akik nem tagadják meg őt, bízva jelenlétében és erejében, azok számíthatnak áldásokra. A talentumok használata bizalmat jelent: elhiszem, hogy Isten képes rajtam keresztül cselekedni. Ez nem önhittség, nem magunkban bízunk, hanem a bennünk munkálkodó Istenben (Lélekben).

De mi történik azokkal, akik nem tartanak ki? Akik nem bíznak, akik eleve feladják, azokra nem vár túl sok öröm az örökkévalóságban.

Aki pedig az egyet kapta, elment, gödröt ásott a földbe, és elrejtette ura pénzét. […] A haszontalan szolgát pedig vessétek ki a külső sötétségre: ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás.

Mt 25,18.30

Van persze úgy, hogy bizonyos tehetségünket nem kamatoztatjuk, míg más adottságainkat jobban használjuk. Sokatmondó, hogy Jézus nem említi ezt. Csak szolgákat említ, akik vagy kamatoztatták a javakat, vagy sem. Ez bizonyos szempontból megnyugtató: ha Isten akaratára szolgálunk a javainkkal, Isten dicséretére számíthatunk: “Jól van, jó és hű szolgám…” Azonban egyszerre fenyegető is: nem lehet félig szolgálni Istent. Valaki vagy akaratának megfelelően használja az ajándékokat, vagy sem. Ha azt gondolnánk, hogy Jézus ezt nem ilyen kisarkítva értette …

Amelyik fa nem terem jó gyümölcsöt, azt kivágják, és tűzre vetik. […] Nem mindenki megy be a mennyek országába, aki ezt mondja nekem: Uram, Uram, hanem csak az, aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát.

Mt 7,19.21

Mit jelent elásni a talentumokat? Az egészen hétköznapi dolgoktól megkezdve a hitben való fejlődésig akármit jelenthet. Vegyünk két példát:

Mert akkor is, amikor nálatok voltunk, azt parancsoltuk nektek: ha valaki nem akar dolgozni, ne is egyék. Mert halljuk, hogy némelyek tétlenül élnek közöttetek, nem dolgoznak, hanem haszontalan dolgokat művelnek. Az ilyeneknek pedig megparancsoljuk, és a lelkükre kötjük a mi Urunk Jézus Krisztusban, hogy csendben dolgozva, a maguk kenyerén éljenek. Ti pedig, testvéreim, ne fáradjatok bele a jó cselekvésébe.

2Thessz 3,10-13

Legyetek az igének cselekvői, ne csupán hallgatói, hogy be ne csapjátok magatokat. Mert ha valaki csak hallgatója az igének, de nem cselekszi, olyan, mint az az ember, aki a tükörben nézi meg az arcát. Megnézi ugyan magát, de elmegy, és nyomban el is felejti, hogy milyen volt. De aki a szabadság tökéletes törvényébe tekint bele, és megmarad mellette, úgyhogy nem feledékeny hallgatója, hanem tevékeny megvalósítója: azt boldoggá teszi cselekedete.

Jak 1,22-25

Ne ítélkezz másokon, inkább tarts számadást!

Ha az ige ujja ránk mutat, az első reakciónk mindig a továbbadás. Ez csak rám érvényes? Vajon másnak mi a hibája? Nem szeretjük ugyanis, ha valaki rámutat a hiányosságainkra. Ez azonban Isten előtt helytelen hozzáállás. Mindenki maga áll majd meg az ítélőszék előtt. Ott majd nem lehet másra mutatni.

Mindenkinek a saját életében kell tehát felmérnie:

  1. Melyek azok a talentumok, amelyeket nem használsz ki kellőképpen?
  2. Melyek azok a parancsai Istennek, amelyeket elhanyagoltál?

Meg vagyok győződve arról, hogy ezeket az igéket nem azért kaptuk Istentől, hogy visszaéljünk vele. Nem lehet fegyverként használni mások ellen, hogy vádaskodjunk. Nem mondhatjuk rá egy másik emberre, hogy ő nem Isten akaratát cselekszi. Ezek az igék csak és kizárólag tükröt tartanak. A tükröt az ember nem azért fogja meg, hogy más nézzen bele. Azért olvassuk a Szentírást, hogy minket ítéljen meg. Nem érthetjük a másik ember életét, éppen ezért nem is vádaskodhatunk, nem ítélkezhetünk. Ahogy Pál mondja:

Ki vagy te, hogy más szolgája felett ítélkezel? Tulajdon urának áll vagy bukik.

Rm 14,4

Akkor is használnunk kell Istentől kapott ajándékainkat, ha mások nem ezt teszik. Ha valaki hagyja, hogy a környezete magával rántsa, végül ő maga lesz az a szolga, aki elásta a talentumát. Sokszor úgy kell tevékenykednünk Isten elhívásában, hogy közben senki sem tart velünk. Erről szól majd a következő rész.

Ami pótolhatatlan

Református köszönésünk a Szentlélek kettős tapasztalatát rejti. Ez ugyanis a két dolog, amit a Szentlélek erejéből átélhetünk. Amikor Isten valaki életére elküldi Lelkét, az az élet kivirágzik. A bűn okozta sebek fokozatosan begyógyulnak. Isten titkaiból egyre többet érthetünk. Erre mondjuk azt az írás alapján, hogy a Szentlélek a mi Pátfogónk. Ő a növekedés kulcsa, a fejlődésünk záloga. Ő pótolja ki hiányosságainkat és ő teremti meg a kapcsolatot köztünk és Isten között. A Szentlélek jelenti ki Isten akaratát, a Bibliát is az ő sugallatára írták. Sőt, talentumainkat is a Szentlélek által kapjuk. Pál úgy is nevezi a legjelentősebb adottságokat, mint “lelki ajándékokat”.

Szentlélek nélkül azonban az ember magára marad. Üres, sikertelen, gyümölcstelen élet.

De mitől függ a Szentlélek jelenléte? Keresztelő János úgy tett bizonyságot Jézusról, hogy ő Szentlélekkel kereszteli meg a benne hívőket. Így tehát Jézus tanítványai a megtérésük után megkapták a Lélek erejét.

Szentlélekkel megtelni azt jelenti, hogy a Lélek jól látható és tapasztalható áldásokat, úgymond pecsétet tesz az ember életére. A hitetlenek ezeket a látható dolgokat nem értik, sőt olykor harcolnak is ellenük. Jézus ezért így bátorította tanítványait, hogy ne csüggedjenek:

Mert mindaz, aki kér, kap, aki keres, talál, és aki zörget, annak megnyittatik. Melyik apa az közületek, aki fiának kígyót ad, amikor az halat kér tőle, vagy amikor tojást kér, skorpiót ad neki? Ha tehát ti gonosz létetekre tudtok gyermekeiteknek jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ad mennyei Atyátok Szentlelket azoknak, akik kérik tőle.

Lk 11,10-13

A Szentlélek pecsét!

A Szentlélek Istenről gyakran úgy beszélünk, mint valamiféle titokzatos erőről, ami teljesen kiszámíthatatlan, már-már hektikus. Ez azonban téves elképzelés. Nem szabad átesni a ló túloldalára: a Szentlelket nem lehet sem irányítani, sem lebecsülni. A Lelket nem lehet kierőszakolni és nem is parancsolhatunk neki. A Szentlélek jelenléte ugyanis ajándék. Nem tőlünk függ, mi függünk inkább tőle.

Mindig Isten küldi el azoknak, akik vele kapcsolatban vannak. A Szentlélek jelenlétét így akár tekinthetjük visszajelzésnek is arra nézve, hogy Isten mellettünk áll. Maga Jézus is így fogalmazott, amikor János megkérdezte tőle, hogy ő-e a Messiás. Jézus válaszában csak annyit mondott, hogy a csodák bizonyítják isteni erejét. Amikor áldását (csodáit) tapasztaljuk, az öröm; de amikor hiányát éljük meg, az számadásra hív.

Maguknak a tanítványoknak is látható formában jelent meg Pünkösdkor nagy széllel és lánggal, majd nyelveken szólással. A Szentlélek jelenléte csodákat vitt végbe. A Lélek tehát amolyan pecsét, visszajelzés a számunkra, hogy Isten jelen van az életünkben. Hiánya ellenben figyelmeztetés: vizsgáld felül az életedet.

Milyen Lélek-gyümölcsöket keress az életedben? A következő (7.) részből kiderül. (Kattints a képre!)

Ne felejtsd el továbbadni a lehetőséget másoknak is! Mondd el nekik, hogy “Pap vagy te is!”. Ajánld nekik tanfolyamunkat. Ingyenes és az is marad! Köszönjük előre is, hogy hozzájárulsz szolgálatunk sikeréhez! A paptanfolyam ekönyv (nyomtatható pdf) formátumban is letölthető itt.

Ha beszélnél róla, keress fel minket! A címünk 8300 Tapolca, Darányi u. 2. Írhatsz a messengerben, vagy elérsz minket e-mailen is:

paptanfolyam@gmail.com

Kádár Tamás György

Related Posts