Pap tanfolyam, 8. rész.

Nem katolizálunk és nem is szentelünk fel egyházi szolgálatra. Próbáljuk komolyan venni azt, hogy a református hitben minden egyes hívő ember pap. Ez az egyetemes papság intézménye. Hogy megértsd, ajánljuk cikkünket: Pap vagy! Te is pap vagy!

Fiú vagy szolga: melyik vagy?

amikor eljött az idő teljessége, Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született a törvénynek alávetve, hogy a törvény alatt levőket megváltsa, hogy Isten fiaivá legyünk. Mivel pedig fiak vagytok, Isten elküldte Fiának Lelkét a mi szívünkbe, aki ezt kiáltja: „Abbá, Atyám!” Úgyhogy már nem vagy szolga, hanem fiú, ha pedig fiú, akkor Isten akaratából örökös is.

Gal 4,4-7

Bizalmunk van Istenhez. Megtértünk, megvallottuk neki bűneinket és megváltott minket. Kapcsolatban vagyunk Istennel. Jézus Krisztusban Isten fiainak és leányainak nevez minket.

Ez hatalmas megtiszteltetés. Érezzük is persze minden nap ennek súlyát, mert bár fiai vagyunk, mégis olykor visszaesünk a szolgaságba. Olykor elesünk, vétkezünk és újra bocsánatára szorulunk.

Ettől még ugyanúgy fiai maradunk. Tékozló és visszatérő fiai. Lényegében ez a fiúság egy az egyben megegyezik a papsággal. Egyszerű a képlet: Istennél a fiú = pap.

Ez a mi örökségünk. Mint egy gyártulajdonos fiai. Amint apjuk meghal, a gyárat ők öröklik. Persze el is lehet adni azt a gyárat, vagy akár csődbe is lehet vinni. Mégis, a gyár apjukról fiúra száll.

Amikor Jézus meghalt, tanítványainak adta át a szolgálatot: emberhalászokká tette őket/minket. Ha belegondolunk, ez teljesen ugyanazt jelenti, mint a papok feladata. Segíteni a kapcsolatfelvételt Isten és ember között. Kihalászni a bűnös embereket a világ nagy tengereiből, és Istenhez vezetni őket.

Ha a gyártulajdonos halála után a fiai hanyagul veszik át a gyárat, az csődbe fog menni. Ha az emberhalászok felhagynak a munkával, abból sosem lesznek megtérők. János evangéliumában olvassuk, hogy a tanítványok Jézus halála után halászni mentek. Vissza a régi megszokotthoz, mert hát ahhoz értettek. Csak éppen közben jött Jézus, és minden megváltozott. Ők mégis visszamentek halászni. Hála legyen az Úrnak, aki megjelent, és észhez térítette őket, legfőképpen Pétert, akire az egyházat akarta felépíteni.

Miután ettek, így szólt Jézus Simon Péterhez: Simon, Jóna fia, jobban szeretsz-e engem, mint ezek? Ő pedig így felelt: Igen, Uram, te tudod, hogy szeretlek téged! Jézus ezt mondta neki: Legeltesd az én bárányaimat! Másodszor is megkérdezte: Simon, Jóna fia, szeretsz-e engem? Ő ismét így válaszolt: Igen, Uram, te tudod, hogy szeretlek téged. Jézus erre ezt mondta neki: Őrizd az én juhaimat! Harmadszor is szólt hozzá: Simon, Jóna fia, szeretsz-e engem? Péter elszomorodott, hogy harmadszor is megkérdezte tőle: Szeretsz-e engem? Ezért ezt mondta neki: Uram, te mindent tudsz, te tudod, hogy szeretlek téged. Jézus ezt mondta neki: Legeltesd az én juhaimat

Jn 21,15-17

Nem vagyunk tehát szolgák. Nem is szabad annak képzelnünk magunkat. Mi Isten fiai vagyunk, akiknek az ő örökségét kell tovább vinnünk. És igen, el is lehet rontani, legfőképpen úgy, ha félünk fiaknak lenni. Mert persze a szolga-lét kényelmes: majd Isten úgyis szól, ha akar valamit. A fiú ellenben tudja, mit kell tennie, mert az Atya kijelentette neki.

Menet közben megadatik

Hogyan küldte el Jézus a tanítványait?

Gyógyítsatok betegeket, támasszatok fel halottakat, tisztítsatok meg leprásokat, űzzetek ki ördögöket! Ingyen kaptátok, ingyen adjátok! Ne vigyetek magatokkal se aranyat, se ezüstöt, se rézpénzt az övetekben, se tarisznyát az útra, se két felsőruhát, se sarut, se botot: mert méltó a munkás a kenyerére.

Mt 10,8-10

Jézus itt nem arról beszél, hogy legyenek felelőtlenek a tanítványok, vagy hogy kéregessenek. Nem, itt Jézus azt kéri a tanítványoktól, hogy ne tervezgessenek túl sokat. Ha nyaralni megyünk, általában jó előre kigondoljuk, mi legyen. Mennyi pénzt kell gyűjteni, esetleg váltani, mire lesz szükség. Jézus azt mondja, hogy az ő szolgálatát nem kell előre megtervezni. Nem kell amiatt aggódni, mi lesz, ha nem tudok megszólalni. Vajon mi lesz, ha olyat kérdeznek tőlem, amire nem tudok válaszolni…

Jézus azt várja a tanítványaitól, hogy bízzunk benne. Ne tervezgessünk, mert emberi módon úgy sem sikerülhet. Inkább csak induljunk el, csak kezdjük el, minden menet közben kialakul. Ő felkészít minket majd az úton. Ha nehéz helyzetbe kerülünk, ha nincs mit mondanunk, majd a Szentlélek segít, sugall, vezet minket.

Amikor pedig elhurcolnak és átadnak titeket, ne aggódjatok előre, hogy mit mondjatok, hanem azt mondjátok, ami megadatik nektek abban az órában, mert nem ti vagytok, akik szóltok, hanem a Szentlélek.

Mk 13,11

Isten nem ad biztosítékokat, hinnem kell neki. Ne agyalj tehát túl sokat, ne aggódj előre, hogy vajon majd mi lesz veled a papi szolgálat közben. Csak kezdd el és bízd a többit Istenre!

Ne nézz le!

Már hajnalodott, amikor Jézus odament hozzájuk a tengeren járva. Mikor pedig a tanítványok meglátták, hogy a tengeren jár, megrémültek, és ezt mondták: Kísértet ez! És ijedtükben felkiáltottak. De Jézus azonnal megszólította őket, és ezt mondta: Bízzatok, én vagyok, ne féljetek! Péter ekkor így válaszolt neki: Uram, ha te vagy az, parancsold meg, hogy odamenjek hozzád a vízen! Ő pedig így szólt: Jöjj! És Péter, kiszállva a hajóból, járni kezdett a vízen, és elindult Jézus felé. Amikor azonban az erős szélre figyelt, megijedt, és amint süllyedni kezdett, felkiáltott: Uram, ments meg! Jézus pedig azonnal kinyújtotta a kezét, megragadta őt, és ezt mondta neki: Kicsinyhitű, miért kételkedtél?

Mt 14,25-31

Péter a tengeren jár, amíg hitetlenkedni nem kezd. Hatalmas csoda történik a fizika törvényeit áthágva, mégis azt látjuk, hogy Péter megijed. Amint elbizonytalanodik, elkezd süllyedni.

Gyakran megtörténik velünk is. Villámok cikáznak az égen, hullámok csapnak át a fejünk felett és megijedünk. Valaki megszégyenít, kigúnyol mások előtt. Felhozzuk a hit-témát, de rögtön elutasítják. Péter mellett is zúgtak el a hullámok, mégis kiszállt a csónakból. Meg is történt a csoda. Nem a hullámokkal volt a baj, sem a villámokkal. Péter volt túlzottan kishitű ahhoz, hogy kövesse Jézust a tengeren.

Nem önbizalom, hanem hit!

Jól tudjuk, hogy az erő nem a miénk. Kaptuk ajándékba, ingyen. Nem kellett érte fizetnünk, mert Isten így rendelte. Megjegyzem, nem is tudtunk volna fizetni érte…

A bizalmunk tehát nem önbizalom. Aki azt gondolja, hogy keresztyénként eltelhet magától, az nagyon nem érti a lényeget. Ez a bizalom Isten ajándékaiba vetett hit. Mi attól még ugyanolyan esendők maradtunk. Isten viszont jelen van az életünkben és sikert ad a számunkra. Így kell magunkat látnunk, de még fontosabb: így kell azokat a keresztyéneket is látnunk, akik nálunk messzebbre jutottak a hit útján. Bármikor eleshetünk. Semmi érdemünk nincs azon kívül, hogy hajlandók voltunk elfogadni és használni Isten ajándékait. Jézus is figyelmezteti a tanítványait:

Azért tehát ti is, ha teljesítettétek mindazt, amit parancsoltak nektek, mondjátok ezt: Haszontalan szolgák vagyunk, azt tettük, ami kötelességünk volt.

Lk 17,10

Merd használni!

A bizalomban az a legnehezebb, hogy nem rajtunk áll. Olvassuk az írást, érezzük a Szentlélek jelenlétét, elvetjük a magot, megpróbálunk hitvallóként élni, mégis van úgy, hogy sikertelenek vagyunk benne. Van úgy, hogy úgy érezzük, Isten nincs jelen az életünkben. Ha a Szentlélek jelen van, ott a siker idővel garantált. Mégsem érezzük mindig így. Talán meg sem merjük fogalmazni magunknak, hogy nem megy, nem az igazi.

A Szentlélek jelenléte visszajelzés számunkra, de ha nincs jelen, az is visszajelzés. Merjük hát ostromolni érte Istent. Imádkozz velem együtt így:

„Uram, nem látom megvalósulni az életemben a te erődet. Uram, te megígérted, evangéliumodban írva van (Lk 11,10-13), hogy aki csak Szentlelkedet kéri, annak te megadod. Mutasd meg nekem, mi a gond! Olvasom igédet, jelentsd ki benne akaratodat nekem. Tudom, hogy te élsz és benned véghetetlen erő van. Tarts tükröt elém, hogy meglássam hibáimat. Szeretném lerakni mindazt, ami elválaszt tőled. Addig olvasom, míg ki nem jelented nekem. Mint szolgák Uruk kezére, úgy nézek én is rád. (Zsolt 123,2) Add újra Szentlelkedet az életemre! Nem engedlek, míg meg nem áldasz engem! (1Móz 32,27) Nélküled nem megy, veled viszont csak sikeres lehetek. Hallgass meg, Jézus nevében! Ámen.”

Az imádság után keresd fel saját gyülekezetedet. Őket adta neked Isten, hogy együtt küzdj velük. Hozzájuk küld téged, vagy őket tehozzád… Akkor is, ha nem tetszik, vagy ha nehéz velük együtt munkálkodni. Erről lesz szó a következő (9.) részben. (Kattints a képre!)

Ne felejtsd el továbbadni a lehetőséget másoknak is! Mondd el nekik, hogy „Pap vagy te is!”. Ajánld nekik tanfolyamunkat. Ingyenes és az is marad! Köszönjük előre is, hogy hozzájárulsz szolgálatunk sikeréhez! A paptanfolyam ekönyv (nyomtatható pdf) formátumban is letölthető itt.

Ha beszélnél róla, keress fel minket! A címünk 8300 Tapolca, Darányi u. 2. Írhatsz a messengerben, vagy elérsz minket e-mailen is.

Kádár Tamás György